Inside out

Peter Noel: Csillagok vagyunk – We are all stars

(You can read the English version under the Hungarian text.) Szia Anya! Kicsit elfáradtam. Jó volna ma beszélni veletek. Csak pár szót. Haza akarok menni, megbeszélni dolgokat, elmesélni az elmúlt két évet. Tud az ember folyton erős lenni, Anya? Képes rá egy életen át? Vagy néha lehetünk elveszettek? Néha érezhetem magam kölyöknek felnőtt testbe zárva?… Tovább »

Peter Noel: Have you been thinking today already? – Mondd, ma gondolkodtál-e már?

(You can read the English version under the Hungarian text.)  Szép nyakkendőt kötöttek neked. A szüleid, vagy a kedvesed választotta. A különös, hogy észre sem veszed, így kötik meg a gondolkodásodat, a véleményedet, és a látásmódodat is. Itt volna az ideje széttépned a nyakkendőt, mely korlátoz téged, mely más ízlését tükrözi. S kint a szél… Tovább »

Peter Noel: Vörös és fekete – Red and black

(You can read the English version under the Hungarian text.) Az arcodat nézem. Az apró ráncokat, melyek akkor jönnek elő rajta, ha mosolyogsz. Gyönyörű vagy. Ha visszagondolok a múltra, be kell vallanom, sosem vettem észre, mikor hazudsz. Nem jöttem rá. Szavaid édesek voltak, könnyen nyeltem le őket. Csak akkor jöttem rá, hogy valami nem stimmel,… Tovább »

Peter Noel: A felszín alatt – Under the surface

(You can read the English version under the Hungarian text.) “A smink alatt és a mosoly mögött én egy átlagos ember vagyok. Nagyon sok nő felnéz rám, de én azt akarom, hogy tudják, a természetesség az, ami valóban gyönyörű. Sokan nem tudják, hogy a tökéletes fotók mögött sok tervező, sok sminkes, és rengeteg Photoshop szerkesztés… Tovább »

Peter Noel: Minden, ami számít, bennünk van – Everything that matters is inside

(You can read the English version under the Hungarian text.) Figyelem a nők kétségbeesett küzdelmeit az öregedés ellen, s hogy miként majmolják az aktuális trendeket. Szemöldököt tetoválnak és rajzolnak maguknak, majd naponta selfiekkel bombázzák az Internetet, amelyeken csücsörítenek és pózolnak, mint valami groteszk szobrok, amelyek valójában nem is élnek. Meglepetten nézem az új generációt, mennyire… Tovább »

Peter Noel: Zsigmond Vilmosnak – To Vilmos Zsigmond

(You can read the English version under the Hungarian text.) Kedves Vilmos! Nem gondoltam, hogy ezt az évet egy hozzád ír nyílt levéllel fogom kezdeni. S főként nem, hogy amiatt, mert életed filmjét már máshol forgatod. A könyvedet ezekkel a gondolatokkal dedikáltad nekem: „Péternek szeretettel… Remélem, hogy lesz jövőnk…” Mióta 2015. júniusában eljöttem tőletek (Romwalter… Tovább »

Peter Noel: Igazad volt – You were right

(You can read the English version under the Hungarian text.) Látod, ez lett végül köztünk a különbség… Te kutyába sem veszed az embereket. Átgázolsz rajtuk, mit sem törődve álmaikkal, vágyaikkal, életükkel. Mint olcsó sakkbábukat, úgy tologatod őket magad előtt. A becsület, mit a jó ember vérében hord, számodra ismeretlen. Elkerüli házadat. De tudod, mit? Igazad… Tovább »

Peter Noel: Minden nap értékes – Every day is precious

(You can read the English version under the Hungarian text.) Igaz… “Látjátok ezeket az embereket mögöttem? Rohannak a munkába, és nem figyelnek már semmire. Néha annyira elkapnak minket a hétköznapok, hogy elfelejtjük élvezni az élet valódi szépségét. Olyanok lettünk, mint a zombik. Nézz fel végre a telefonodról, és láss! Köszönj rá valakire, és öleld meg,… Tovább »

Peter Noel: I am my Dad’s determined fist – Apa elszánt ökle vagyok

(You can read the English version under the Hungarian text.) Elmondani nem tudom, mennyire elegem van mindabból, amit képviselsz. Elegem van a hazugságokból, melyekkel megmérgezed a perceket. Elegem van abból, hogy álszent mosollyal fűszerezett hamis szavakkal a fejembe erőszakolod magad, miközben tudom, hogy valójában senkivel sem törődsz. Bárkit eltaposnál öt forintért. Apa ökölbe szorult keze… Tovább »

Peter Noel: Life is beautiful – Az élet gyönyörű

(You can read the English version under the Hungarian text.) Szia, Anya! Két éve mentetek el apával, s én már jó ideje nem voltam a szülővárosban. Valahogy már nem találok békét ott. A múlt utcáin eltévedek, s nem lel rá a lelkem. Olyan fotót kerestem, ahol mosolyogsz, s még a szeretetedben tartottál. Bár tagadnám, hogy… Tovább »
Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!