(You can read the English version under the Hungarian text.)
Egy kedves ismerősöm mesélte úgy tizenöt éve, hogy amikor Budapestre költözött, Trabanttal járt szórakozni. Trabanttal, direkt. Hívjuk őt Andrásnak! András helyes srác, jó kiállású, intelligens, veszett jó humorral. Íme, a története:
– Felmentünk a barátaimmal az egyik klubba. Két óra elteltével megismerkedtem egy lánnyal. Meghívtam valami italra, amiből több lett. Három órán át beszélgettünk, nevettünk, nagyon jó volt az egész. Hasonlóan gondolkoztunk, éreztünk, hasonlóan láttuk a világ dolgait. Szóval, minden klappolt. Nagyon jól éreztem magam vele, és mivel elmondta, biztosan tudom, ő is velem. Gyönyörű nő volt, és intelligens. Nemcsak értette a humort, hanem mondta is. Szóval, épp az volt, akit én kerestem. Gyors észjárás, jó humor, isteni combok, arc, és test. Éjjel kettő óra körül megkérdeztem, hazavihetem-e? Rögtön felcsillant a szeme. Nyilván örült, hogy kocsival jöttem. Azt felelte, persze, hogy elvihetem. Felöltöztünk, majd kimentünk a parkolóba. Abba az irányba, amerre én tartottam, három autó állt. Egy Audi, egy Opel, és az én gyönyörű Trabantom. A lány automatikusan a jobb kocsik felé vette az irányt. Amikor meglátta, hogy a Trabantot nyitom ki, lefagyott az arcáról a mosoly, és miután beszállt az autóba, egyetlen szót sem szólt. Egész hazaút alatt hallgatott. De nemcsak ez ütött szíven, hanem hogy rám sem nézett többet. Abban a pillanatban, amikor meglátta, hogy Trabanttal jöttem, megszűntem férfiként létezni a számára. Semmi sem számított neki, ami nekem igen. Érted ezt? Nem volt fontos a személyiségem, a humorom, az, hogy miként látok dolgokat. Semmi sem számított neki. Magasról tojt rá. Amikor megérkeztünk, épp csak rám pillantott, majd puszi nélkül elköszönt, és blazírt arccal kiszállt. Mit gondolsz?
– Azt, hogy röhejes – feleltem. – És jó húzás, hogy Trabanttal jársz a bulikba. Legalább kiszűröd az ostobákat.
András komolyan nézett rám, de végül mosolyogva bólintott. Hogy miért? Bizonyára kíváncsiak vagytok, mi is a csavar a történetben. Elárulom. András akkoriban nem kevesebb, mint havi hatszázezer forintot keresett. Magyarországon ez a mai viszonylatban is bizony igen jó fizetésnek számít. Nemhogy tizenöt évvel ezelőtt. András épp az emeletes házát építette Budapesten, és csak azért járt Trabanttal, mert nem akarta, hogy a pénze miatt váljon imponálóvá a nőknek. Nos, nem is vált azzá, mert soha senkinek sem árulta el. Az egyetlen szerencséje az este kapcsán, hogy nem beszélgettek az állásáról és a fizetéséről. Ha így tett volna, akkor a nő mosolyogva száll be a Trabantba, és András talán sosem tudja meg, hogy egészen más dolgok mozgatják választottját.
Úgy gondolom, a férfiak is rengeteg hibát elkövetnek a kapcsolataikban, és nem egyszer mély sebeket okoznak a nőknek. De ettől még tény marad, hogy a párkapcsolatos játékban két fél rakja le a kártyáit, és bárki bármit is mond, szerintem nemtől független, hogy ki próbál meg csalni. Ezt kívánom hát mára nektek: képességet az őszinte mosolyra, hogy azt is kapjátok vissza. 😉 – Peter Noel, Peter Noel Privat, Péter Noel Szerzői és minden jog fenntartva. Megosztható változtatás nélkül, mindennemű egyéb felhasználása engedélyköteles.
One of my kind acquaintances told me some fifteen years ago, that when he moved to Budapest he went to parties in a Trabant. On purpose in a Trabant. Let’s call him Andrew. Andrew is a good-looking guy, handsome, intelligent with a damned good sense of humour. Here is his story:
‘My friends and I went to a club. Two hours later I made friends with a girl. I invited her for a drink, which was followed by others. We talked and laughed for at least three hours it was great fun. Our thoughts and feelings were similar and we judged the events of the world in a similar way. Well everything fitted together. I enjoyed myself being with her, and as she said so, I am sure she felt the same with me. She was a beautiful woman, and intelligent at that. She didn’t only understand humour, but she spoke humorously as well. Well she was just the woman I had been looking for. Fast thinking, a good sense of humour, divine thighs, face and body. At two at night I asked her if I could give her a lift to her home. Her eyes became bright. She was glad that I came by car. She said, of course I could take her home. We put on our clothes and went to the parking lot. Three cars were parked at the direction, where I went. An Audi, an Opel and my beautiful Trabant. The girl instinctly made her way toward the more expensive cars. When she saw me opening the Trabant door, the smile froze on her face, and after getting in the car she didn’t say a word. She kept silent until we got home. The moment when she saw that I came in a Trabant, I ceased to be a man for her. Nothing counted for her, which counted for me. Do you understand it? My personality, my humour my views didn’t count for her. She didn’t mind a bit. When we arrived she just looked at me and said good-bye without a kiss and got out of the car with a blasé face. What do you think?’
‘It’s ridiculous,’ I answered. ‘And it’s a good gambit that you go to parties in a Trabant. At least you can select the flawy friends.’
Andrew seriously looked at me, but eventually he nodded with a smile. Why? You might be curious to know that there is a trap in the story. Let me tell it. At those times Andrew made six hundred thousand forints a month, which is a good salary in Hungary even now, let alone fifteen years ago. Andrew was constructing his new, tiered house in Budapest, and he travelled in a Trabant because he didn’t want the women to fall in love with him just for his money. And it never happened, because he never told them his secret. Luckily, during the night they didn’t speak about his job and salary. If they had done, the women would have got into the Trabant with a smile, and Andrew of course would never have learnt what strings moved his chosen one.
I think men made a lot of mistakes in their relationships, and they hurt women a lot of times. But in the game called relationship, two people put down their cards, and no matter what people say, baing a cheater is not a question of gender. This is my wish for you today: the ability to honest smile, and to get it back. 😉 – Peter Noel, Peter Noel Privat, Péter Noel Copyright and all rights reserved. Shareable without modification, any other use requires authorization.
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: