(You can read the English version under the Hungarian text.)
Az éj ragyogó csillagokat szórt az égre, s az esti Nap békésen figyel. A múltra gondolok, mely egy kiskölyökhöz visz, ki a nagyszülei udvarán mezítláb fut a nyárba. Érzi bőrén a Nap érintését, érzi a kertben mosolygó virágok illatát, érzi a szelet, mi összekócolja haját, és lágyan simogatja arcát. Amikor észrevesz, elmosolyodik, s kíváncsian mér fel engem. Múlt és jelen folyói egy mederbe sodródnak, s a jövő ismeretlen tengerébe tekintenek.
Az, aki voltam, már csak régi fotókról néz vissza rám, de makacs szívünk ugyanaz. Lélegzetünk egy, s álmaimat ő álmodta vászonra. Ahogy a kiskölyköt figyelem, megnyugszom, s békésen várom a holnapot. Minden fájdalmát, mit le akar nyomni a torkomon. Minden szépségét, mellyel beragyogja a szívem. Minden csalódását, mi keserű ízt ad az összes ételnek. Minden álmát, mi az égig repít.
Azt mondod, nem tudsz már hinni, nincs értelme. Azt felelem, én hinni fogok akkor is, ha hajóm alatt a tenger haragra gerjed, s dühös hullámai ismeretlen vizekre visznek. Azt mondod, nincs értelme harcolni, mert mások már mindent elvettek. Azt felelem, az utolsó lélegzetemig küzdeni fogok, mert az ember álmodni született, s nélkülük halottak vagyunk. Azt mondod, az emberek nem képesek már szeretni, észre sem veszik egymást. Azt felelem, nézd őket, mikor megérintik az állataikat, vagy rámosolyognak a barátaikra és a családjukra. Az embereknek igenis van szívük, csak félnek egymást szeretni. Félnek igazán megnyílni, félnek kockáztatni.
Ezt kívánom hát ma nektek: Merjetek végre élni! Kockáztassatok az élet minden területén! A karrierben, a szerelemben, az álmokban, mindenben. Lépjetek ki a komfortzónátokból! Higgyétek el, megérni… 😉 – Peter Noel,Peter Noel Privat, Péter Noel Szerzői és minden jog fenntartva. Megosztható változtatás nélkül, mindennemű egyéb felhasználása engedélyköteles.
The night sparkled shiny stars to the sky, and the night Sun is watching in silence. I think on the past, and see a child, who is running barefooted in his grandparents’ garden at summer. He can feel the touch of the Sun on his skin, he can feel the odour of the smiling flowers in the garden, he can feel the wind, which is silkly caresdes his face. When he sees me, he smiles, and looks at me with curiousity. Past and present are going by toward the un-known sea of the future.
My once-was ego watches me only from photos but my stubborn soul didn’t change. We have the same breath and the same old dreams. As I am watching the kid, I calm down. I can feel all his beauty that shines in my soul. I can feel all his sorrow that gives a bad tadte to every food. I can see al his dreams that make my fly to the sky.
You say you can not trust anymore, it makes no sense. I say I will always trust, even if the angry sea eill guide my boat toward un-known waters. You say it foes not make any sense to fight, since others took away everything. I say I will fight till my last breath, because I will never give up my dreams . You say people are unable to love and see each other anymore. I say watch them when they touch theirs pets, or look at their relatives, or loved-ones. Humans have hearts. They are just afraid to love each other. They are afraid to open theirs souls, they are afraid to love.
This is my wish for you today: Dare to live! Risk in all fields of life! In carreer, in live, in everything. Leave yours comfort zone! Trudt me, it worths it … 😉 – Peter Noel Copyright and all rights reserved. Shareable without modification, any other use requires authorization.
