Peter Noel: I’m satisfied – Elégedett vagyok

– Elégedett vagyok – mondta a nő. – Érzem, ahogy a színek a véremben szép képpé folynak össze. Olyan jövőt látok, mely boldogságot ígér. Lennél a kedvesem a játékban, mit a sors rajzol elém? Keserű betonon lépkedtem, de az álmaim édesek, s most már azt az utat járom, mit mindig kerestem.
– Elégedett vagyok – mondta a férfi. – Könnyű a vérem, és kemény játékokat játszom. Lesöprök vállamról mindent, mi visszahúz. Háborút köhögök sokfelé, házak és üzletek nőnek nagyra a hitem által. S bármi is vár a holnapban – eső, fagy, hőség – már nem zavar. Elfogadom, mit az élet kínál. Érdekel a játékod, de csak, ha az én szabályaimat követed.
– Engedd, hogy fészket rakjak a szívedben! – felelte a nő. – Az otthont nem házakban találod meg, hanem valaki mellett, s bárhol is jársz majd, veled lesz. Hidd el, édes lesz az íze, ha én fűszerezem. Vagy talán élvezed egyedül az utat, nem hiányzik olyan aroma, mit még sosem éreztél? Nem keresed a szépet másban?
– Én elégedett vagyok – ismételgette a férfi. – Erős a szívem, álmokat teremt. Hatalmam van, s a világ előttem térdepel.
– Sétálnod kellene rajta – mosolygott a nő, és közel hajolt hozzá. – Velem, vagy mással, de sétálnod – suttogta, majd megfordult, és elment.
– Én elégedett vagyok – mondta büszkén a férfi, aztán meglátta a nő csípőjét, lábait, melyek édes mámorba ringatták, s rögtön követte őt.
A világ és a sors elgondolkozva nézett össze.
– XXI. század… ember… Mi csak a játékot adtuk, ti írtátok át a szabályokat. – Peter Noel Szerzői és minden jog fenntartva. Megosztható változtatás nélkül, mindennemű egyéb felhasználása engedélyköteles.

http://peternoel.us.com/peternoelblog/peter-noel-im-satisfied-elegedett-vagyok

– I’m satisfied – said the man. – My blood is easy, and I’m playing hard and tough games. I’m avoiding everything, what is trying to pull me back. I’m fomenting wars, yet houses and structures are built by my plans. And whatever comes tomorrow – rain, frost, heat – I don’t care. I accept, what life offers to me. I’m in the game, but only if I can say the rules.
– Let me make a nest in your heart! – replied the woman. – You won’t find home in places or houses. You’ll find it next to someone, who’ll be always there for you, wherever you may go. Trust me, it’ll taste great, if I’ll sweeten it. Or do you enjoy loneliness, don’t you miss a flavor that you’ve never felt before? Aren’t you looking for the beauty in someone?
– I’m satisfied – recitated the man. – My heart is strong, it creates dreams. I have power, and the world kneels down in front of me.
– You should better walk on it – replied the woman, smiling. – With me, or with someone else, just walking on it – she whispered, then turned around, and walked away.
– I’m still satisfied – said the man proudly, then he saw the woman’s hips and legs, that caught his gaze, and he immediately followed her. The world and the fate looked at each other thoughtfully.
– 21th century… man… We only gave you the game, but it were you, who rewrote the rules. – Peter Noel Privat Copyright and all rights reserved. Shareable without modification, any other use requires authorization.