Peter Noel: Build bridges to your beloveds. :) – Építsetek hidat szeretteitekhez! :)

(You can read the English version under the Hungarian text.)

Különös nap volt… A nyár szerelmesen ölelte a tengert, s úgy tűnt, nászuk örök lesz. Éhes hullámok nyúltak az égi vizek felé, s a Nap mindet megsimogatta fényével. Csak néztelek, ahogy előttem álltál a parton. Nem szóltál, de minden vonásod hozzám beszélt, s rég volt időkről mesélt. Ajkam próbálta szavakba önteni szívem ritmusát, de nem találta a helyes sorrendet. Végül nem szóltam, csak úsztam szemed kéklő tengerében. S hagytam, hogy az emlékek békében ringassanak. Már nem érdekelt, mennyit harcoltunk, s miként törtünk össze világokat. S mi addig megijesztett – lelked vihara – akkor ott, abban a pillanatban értelmet talált. Mert végre megéreztem, ki vagy. Végre láttalak téged… S megértettem, hogy nem megváltoztatni akartál, csak megérteni. Mert vad tenger voltam, álmokkal teli, s te a Nap, ki csitította hullámaim.

Most hajnal kúszik be az éjbe, könnyű lehelete lassan felébreszti a várost, s én gyönyörű álmot látok… Újra mellettem vagy, minden mozdulatod tárgyakat szelídít, s én lassan megnyugszom. Tudom, hogy álom, mégis oly közel vagy, hogy fejed az én álmaimra hajtod, s lélegzeted az én tüdőmbe száll.

Aztán felébredek… Újra a tengert látom. Hangod szívem partjait mossa. Elmosolyodok. Mert már tudom, így tanultam meg békére lelni. Ha tanácsom lenne férfiaknak s nőknek, így szólna: A napi felesleges harcaitok helyett – vécéülőkék, foci, vagy romantikus filmek miatt – nézzetek a másik szemébe, s végre lássátok meg egymást. Tanuljátok meg egymás nyelvét, s minden nap egyetlen pillanatra hordjátok egymás szívét a mellkasotokban, s nézzétek meg a másik szemével a világot! Építsetek hidat szeretteitekhez!  Mert nem harcolni, hanem megérteni, szeretni, s megismerni születtünk. Sosem szabadna, hogy másként legyen.  Bármi is történjék, ne hagyjátok, hogy a másik sóhaja elvesszen a könnyű szélben… – Péter Noel,Peter Noel Privat https://www.facebook.com/PeterNoel20 Szerzői és minden jog fenntartva. Megosztható változtatás nélkül, mindennemű egyéb felhasználása engedélyköteles.

It was a strange day. The summer affectionately embraced the sea and their nuptials seemed to last forever. Ravenous waves reached towards the waters of the sky, and the sun caressed each of them with its light. I was just looking at you as you were standing in front of me on the beach. You didn’t say a word, but all your features were talking to me, speaking about the old times. My lips tried to form words about the rhythm of my heart, but it didn’t find the right order. In the end I kept silent, jut was floating in the blue sea of your eyes. I let the memories swing me in peace. It didn’t matter how much we had fought, how we had broken worlds apart. And what had frightened me up to that time – the storm of your soul – made sense there at that moment. Because at last I felt who you were. I saw you at last. And I understood you hadn’t wanted to change me, just to understand. Because I was a wild sea, full of dreams, and you were the Sun, who whisted its waves.

Now the dawn is climbing into the night, its light breath slowly wakes up the town and I see a wonderful dream. You are again beside me, all of your movements tame the things, and I slowly calm down. I know, it’s a dream, yet you are so close, that you rest your head on my dreams, and your breath goes into my lungs.

Then I wake up. I can see the sea again. Your voice is washing the shores of my heart. I smile. I don’t know now how I learned to find peace. If I could give a piece of advice to men and women it would be: instead of your superfluous struggles – over WC seats, football matches, or romantic films – you should look into each other’s eyes, and see each other at last. Learn each other’s language, and carry each other’s heart in your chest for a moment every day, look at the world through the eyes of the other person. Build bridges to your beloveds.  Because we are born not to fight but to understand, love and know each other. It must never be in a different way.  Should anything happen, never let the sighs of the other person get lost in the light wind… – Peter Noel https://www.facebook.com/PeterNoel20 Copyright and all rights reserved. Shareable without modification, any other use requires authorization.