(You can read the English version under the Hungarian text.)
Szédülten kapaszkodik belém az idő, ahogy a rohanó embereket nézem. Az élet most olyan, mint felgyorsított némafilm, melyben csak szívünk dobbanása s a város fényei állandóak. Lefordulok az egyik sarkon. Munkás emberek fákat építenek, és házakat ültetnek. Tekintetük komor, repedezett kezüket és arcukat éhesen rágja a hideg, mint aminek semmi sem elég. Megállok a buszmegállóban, és várok. A hazugságokra gondolok, melyek megtaláltak életem során. Melyekről azt gondoltam, a sors szemétségei velem szemben. A mellettem lévő reklámplakátokra pillantok, melynek egyetlen szavát sem tudom komolyan venni. Intelligens fogkefék… Kalgonizál a mosópor… Micsoda baromság. Tényleg ennyire hülyének néznek minket? Tényleg ennyire egyszerű irányítani minket?
Aztán harmincas nő áll meg mellettem három apró gyerekkel. Arca fáradt, nyúzott, mégis, amikor összenéznek a kicsikkel, cinkos mosollyal teszik. Ellopom a pillanatot, s azt kívánom, őrizze meg a szívem örökre, vagy míg élek. A babakocsiból rám mosolyog a kislány. Nem bírom ki, viszonzom. Az anya rám néz, és kedvesen ennyit mond: – Szimpatikus neki. – Sok férfi szívet fog összetörni ilyen tekintettel – felelem mosolyogva. – Bizonyára – mondja az anya csillogó szemmel. A sorsra gondolok, s arra, hogy életem során pontosan azt kaptam mindig, mit én is adtam. A hazugságok csak akkor rágták életem udvarát, ha én is hazudtam. Az éjszaka csak akkor volt sötét számomra, ha bennem is űr volt. S csak akkor harcoltál velem, ha én is ezt tettem veled, ahelyett, hogy próbáltam volna érteni, milyen nyelven is szólsz hozzám. Ahogy a kislányt nézem, egyetlen gondolat gyújt fényt fejemben. Vissza kell találnom hozzátok. Ezért ezt kívánom ma nektek: Olyan pillanatot, mely annyira szép és igaz, hogy sosem felejtitek el. Mert tiszta, s mert nem szennyezi semmi.
Ne hagyjátok, hogy perceitek elrohanjanak tartalom nélkül, mert végül éveket tölt meg általuk a semmi! Keressétek, lássátok, találjátok meg egymást! 🙂 Muszáj, hogy így legyen. 🙂 – Peter Noel Szerzői és minden jog fenntartva. Megosztható változtatás nélkül, mindennemű egyéb felhasználása engedélyköteles.
https://www.facebook.com/PeterNoel20
Time tries to catch hold of me in a blithering way, as I am watching the rushing people. Life is like a speeded up silent film, in which just our throbbing hearts and the lights of the city prove to be constant elements. I turn at a corner. Workers are building trees and planting houses. They look sullen, the cold weather ravenously is gnawing at their parched hands and faces as if nothing was enough for it. I stop at the bus-stop and wait. I think of the lies that found me in my life. The ones that I thought to be the dirty doings of my life towards me. I look at the adverts beside me, I can’t believe a word of them. Intelligent toothbrushes, washing powders that calgonize… What nonsense. Do they take us for stupid ones? Can we be such simply manipulated?
Then a woman of thirty with three tiny children stops beside me. Her face is tired and worn, yet when their eyes meet and they smile. they seem to be in league with each other. I steal the moment and wish, let my heart keep this moment forever or until the end of my life. The little girl smiles at me from the pram. I can’t help responding it. The mother looks at me and says. ‘She likes you.’ ‘She will break the hearts of many a men,’ I answer. ‘Surely’ the mother answers with bright eyes. I am thinking about fate, during my life I have always got back all that I gave others. The lies gnawed at my life when I was telling lies, too. Nights were dark for me just when there was a dark space in me. You fought with me when I fought with you instead of trying to understand the language in which you were talking to me. Looking at the tiny girl a thought lit up in my mind. I must find my way back to you. So this is what I wish to you today: a moment that is beautiful and true, so that you can never forget , because it is clear and nothing can pollute it.
Don’t let the moments senselessly rush past you, because nihility can waste years due to them. Look for each other and see and find each other. 🙂 It must happen. 🙂 –Peter Noel Copyright and all rights reserved. Shareable without modification, any other use requires authorization.
https://www.facebook.com/PeterNoel20
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: